Mióta járnak a gyerekek suliba?

Az első iskola

Lassan már egy hónap telt el azóta, hogy újra becsöngettek. Van, aki várta ezt és van aki nem. De azt vajon tudod-e, hogy mikor nyitotta ki a legelső iskola a kapuit? Szerinted kik voltak a legelső „diákok” és milyen tudásra tehettek szert? Tarts velem egy időutazásra, ami egészen az ókorig – és egy picit még régebbre – repít vissza!

Házi feladat: hogyan ássunk csapdát?

Az őskorban a tudás átadásának egyetlen formája a társas élet volt. A gyerekek figyelték, mit csinálnak a szüleik vagy más felnőttek és előbb-utóbb megtanulták, mit hogyan kell csinálni. Képzeld el, hogy a felnőttekkel mész az erdőben. A kezetekben valamilyen állatbőrből készített zsák van és bogyókat gyűjtögettek. Megfigyeled, hogy milyen színű, milyen alakú bogyókat szednek a nagyok és szép lassan te is rájössz, melyik az ehető, melyiket kell kerülni.
Ahogy cseperedtek a gyerekek, egy idő után szétváltak a fiúk a lányoktól. A felnőttek külön foglalkoztak velük, hiszen másra kellett felkészíteni őket. A fiúkat vadászatra tanították, a lányokat pedig inkább gyűjtögetésre, később pedig a földművelésre is. Tehát valamilyen szervezettség már itt is kialakult, de ezt még csak a „túlélés iskolájának” nevezhetnénk. Csak azt tanulták, ami az életben maradáshoz szükséges.

Ősemberek a tűz körül – szobor

Irány az időszámításunk előtti II.évezred!

Az első, iskolának nevezhető intézmények az ókori Mezopotámiában működtek. Szédítő belegondolni, hogy már kb. 4000 évvel ezelőtt is létezett olyan oktatás, ahol szervezett keretek között lehetett tanulni. Méghozzá olyan dolgokat, amelyek nem a mindennapi feladatok része voltak. A „tábla házában” tanulták az írást, olvasást és számolást. Nem volt ám egyszerű itt diáknak lenni! A tanítók keze gyakran eljárt, nem volt ritka a testi fenyítés. A magasabb szintű képzést a „bölcsesség háza” biztosította. Itt tanultak a leendő papok, bírók, orvosok. Sajnos ide – és még nagyon hosszú ideig máshová is – csak a jómódú fiúk járhattak.

A kiválasztottak

Az írnokok képzése Egyiptomban is megjelent. Az itt elsajátított tudás hatalmas előnynek bizonyult. Az írnokság megbecsült állás volt, nagy tisztelet övezte. Az írás tudása volt a kulcs a műveltség megszerzéséhez. A műveltség pedig segítséget nyújtott abban, hogy valaki bekerüljön a papok zárt világába. De az út idáig nem volt könnyű. A 4-5 éves írnokképző elvégzése után még hosszú évekig tanultak a fiatalok egy mester mellett, hogy végül maguk is mesterré válhassanak.

Egyiptomi képírás (hieroglifa)

A mandarin nem csak egy gyümölcs

Kína sem maradt le a „tanítási versenyben”, meglepően jó iskolarendszert építettek ki. A falvakban vándortanítók oktatták a gyerekeket írásra és olvasásra. A kínai írásjelek olyanok, mint egy kész rajz és több tízezer van belőle! Képzeld el, milyen nehéz lehetett azt a rengeteg írásjelet megtanulni! Persze nem sajátították el mindet, a hétköznapi életben nem volt az összesre szükség. Az alapoktatáson felül a városokban magasabb szintű oktatás is folyt, ahol az állami tisztségviselőket képezték. Őket hívták mandarinoknak.

Kínai írásjelek

Erő vagy ész?

Görögországban a képzés két külön irányba ágazott szét. Az egyik irány szerint egy fiúnak harcolni kell tudni a legjobban. Ezért 7 éves korukban tanodába kerültek és nagyon szigorú testi nevelésben részesültek. Írni, olvasni, számolni épphogy csak tudtak, de híresen kemény katonákká váltak. Ők voltak a spártaiak.

Spártai harcos
Spártai harcos

A másik irányt Athén választotta. Itt úgy gondolták, fontos az elméleti oktatás, ami különféle iskolatípusokban történt. Volt grammatikai iskola, ahol az alapkészségeket sajátították el a nebulók. Volt olyan iskola, ahol táncolni, énekelni tanultak és volt külön intézete a gimnasztikai képzésnek is.
Így nem véletlen talán az sem, hogy az iskola szó is görög eredetű…

Te mit választanál?

Ókori kalandunk végére értünk. Kiderítettük, hogy már sok-sok évvel ezelőtt is nagyon fontos volt a tudás. Te melyik oktatást választottad volna, ha akkor élsz? Szerettél volna kőkemény spártai harcos lenni, aki semmitől sem retten meg? Vagy kitartó türelemmel sajátítottad volna el a kínai írásjegyeket? Esetleg papként járkáltál volna Egyiptomban úgy, hogy a nép félistenként tisztel? Írd meg hozzászólásban, mi szerettél volna lenni a legszívesebben!
Én azt hiszem az arany középutat választva egy athéni iskolába iratkoztam volna be.

Forrás:
Wikipédia
Csicsay Alajos: Iskolatörténet
vizsgazz.hu

Vélemény, hozzászólás?