Az állatkertek egyik legmókásabb, legkedvesebb lakója a gyűrűsfarkú maki. Biztosan te is láttál már róla képet, ahol „meredt szemekkel” néz a kamerába.

De nem csak a szemük feltűnő, hanem a csíkos farkincájuk is, ami hosszabb, mint a testük. Vajon miért van szükségük ilyen különleges farokra?

A makik elsősorban a fákon élnek. Az ágak közötti ugrálásban nagy segítség, ha van valami, amivel tudnak egyensúlyozni. Próbálj meg fél lábon állni. Egy idő után elkezdesz billegni, és a kezeddel ellensúlyozni, igaz? A makik a farkukkal teszik ugyanezt, amikor a vékony ágakon sétálnak.

De nem csak az egyensúlyozáshoz használják ezt a feltűnő testrészt. Gyakran mozognak a földön is – ami a félmajmok között ritka. Amikor egy csoport a sűrű növényzetben halad, a magasra tartják élénk csíkozású farkukat. Így könnyebben látják a társaikat, merre mennek.

A makik „különcségeinek” ezzel még nincs vége. Képzeld, az alsó fogsoruk metsző- és szemfogai átalakultak fogfésűvé. Ezek vékony tüskés fogak, amelyek segítségével a bundájukat tudják ápolni. Amikor azt látod, hogy két maki egymást nyalogatja, tulajdonképpen társuk bundáját fésülgetik. Az ő ujjaik nem képesek olyan kifinomult mozgásra, mint egy csimpánz ujjai, nem tudják egymást kurkászni.

Sokoldalú étkezés

A gyűrűsfarkú makik mindenevők, de főként növényevők, vagyis változatos étrendet követnek, amely az élőhelyüktől és az évszaktól is függ. Fő táplálékaik:

Gyümölcsök – a kedvenceik közé tartozik a füge.
Levelek – különösen a száraz évszakban, amikor kevesebb a gyümölcs.
Virágok és nektár – a makik segítenek a beporzásban is!
Kéreg és fakéreg – ha más élelem kevés, a makik ezzel is beérik.

De kiegészítő táplálékként rovarokat, pókokat, kis gerincteleneket is elfogyasztanak.

És azt gondoltad volna, hogy az egész világon szabadon a természetben csak Madagaszkáron élnek? Ez egyszerre előny és hátrány is. Az elszigeteltség miatt nincs „versenytársuk” a majmok között, ez lehetővé tette, hogy egyedi fajjá fejlődjenek. Viszont az élőhelyük pusztulása, az emberi tevékenység így komoly veszélyt is jelent rájuk nézve.

A makik csoportban élnek, aminek az élén egy nőstény áll, ő irányítja a csoportot. Együtt szereznek táplálékot, és együtt védekeznek a ragadozók ellen. Csoportosan figyelik az égboltot, és ha egy ragadozómadarat látnak, riasztó hangot adnak ki. Mivel kis méretűek, egy nagyobb kígyó is veszélyt jelent számukra. Néha csoportosan támadják meg a makik a kígyókat, hogy elriasszák.

Ezeknek a kedves kis állatoknak vannak ám vicces szokásaik is!

Napimádók: A gyűrűsfarkú makik imádnak napozni, és ezt egy nagyon vicces pózban teszik: kitárt karokkal, hasukkal a nap felé fordulva üldögélnek, mintha meditálnának. Ez a póz segít nekik felmelegedni a hűvös reggeleken.

„Bűzcsata” bajnokok: A hímek párzási időszakban illatpárbajt vívnak! A farkukat bekenik a csuklójukon lévő illatmirigyek váladékával, majd elkezdenek vele integetni az ellenfél felé. A csata győztese az lesz, akinek erősebb (és büdösebb) az illata!

Részegesek: A makik néha erjedt gyümölcsöket esznek, amiktől kissé becsíphetnek. Utána kicsit furcsán viselkedhetnek – például többet ugrálnak, vagy lassabban mozognak.

Nem árt vigyázni!

Ugyan nagyon aranyosak ezek a kis majmocskák, de mégis csak vadállatok. Nem ajánlott a simogatásuk még állatkertben sem! Kiszámíthatatlanok, haraphatnak és karmolhatnak. A maki nem szelídíthető, és védett fajnak minősül.